Az Élő Kövek a CSP-n

Királyhágómellék legismertebb, legnépszerűbb dics-csapata hozta eddig a legnagyobb közönséget a dicsőítőszínpadhoz. A Mike Pál magyarkéci lelkész által vezetett együttes saját feldolgozásokkal is elbűvölte a gyülekezetet, teli torokból szólt az ének, sőt mozgott a láb, s a kőszívek is olvadni kezdtek.... Olvasd tovább »

Várakozások és azoknak a beteljesülése

Nem tudom, hogy hányan voltatok várakozásban a bejegyzéseket illetően. (Jelzést biztos nem kaptunk a hiányról, ami jó, mert ezek szerint nem vagytok elégedetlenek.) De ha vártátok, akkor most van az a pillanat, amikor kiderül, hogy megérte-e... Olvasd tovább »

 

Hála? Honnan?

Tudok-e elég hálás lenni? Tudok-e egyáltalán hálás lenni? Van miért az legyek? Mit teszek, ha nem találok semmi okot rá?

Tudom-e, hogy ki vagyok, hogy mire vagyok képes? Elszomorít-e ez? Összetör?

Tudom-e, hogy ennek ellenére mit tett Krisztus értem? Összetör eléggé? Érzem-e, hogy felépít újra? Kitettem-e valahova a szemem elé, hogy mindig lássam, mindig beleütközzek ebbe a ténybe?

Ezek után kérdés-e még, hogy tudok-e hálás lenni? Leszek-e MINDIG hálás?

El tudjátok képzelni, hogy reformátusok és baptisták, romák és magyarok együtt dicsőítik az Istent?

Elhiszitek, hogy mi nagyon hálásak vagyunk az együttlétért a kéci roma baptista testvérekkel?

 

Szerettetel,

a Kövek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.