Az Élő Kövek a CSP-n

Királyhágómellék legismertebb, legnépszerűbb dics-csapata hozta eddig a legnagyobb közönséget a dicsőítőszínpadhoz. A Mike Pál magyarkéci lelkész által vezetett együttes saját feldolgozásokkal is elbűvölte a gyülekezetet, teli torokból szólt az ének, sőt mozgott a láb, s a kőszívek is olvadni kezdtek.... Olvasd tovább »

Várakozások és azoknak a beteljesülése

Nem tudom, hogy hányan voltatok várakozásban a bejegyzéseket illetően. (Jelzést biztos nem kaptunk a hiányról, ami jó, mert ezek szerint nem vagytok elégedetlenek.) De ha vártátok, akkor most van az a pillanat, amikor kiderül, hogy megérte-e... Olvasd tovább »

 

A Szeretet Nagykágyán

2016 hosszú februárja után a március első estéjét Nagykágyán tölthettük. Nem mondható el más róla, mint az, hogy Isten jelen volt az áldásával. Vagy mégis kereshetnék egy jobb szót is rá. Hiszen abban a körülbelül két órában túlzás nélkül legalább százszor elhangzott a “szeretet” szó (utólag nagyon sajnálom, hogy nem számoltam meg…). Kell-e ennél több? Ő mindenben a szeretetét mutatja nekünk, csak meg kell tanulni észrevenni. Nekünk tegnap este egy ilyen “bemutató” volt a kágyaiakkal való közösség. Nagyon feltöltött minket  az a rövid idő. amit ott tölthettünk. De persze nem csak a számunkra jónak tűnő dolgokban van benne Istennek a szeretete, de erről a témáról majd érdemes lesz onnan az örökkévalóságból visszanézni. Biztosan meglepő lesz.

A mi részünkről egy külön áldás volt, hogy végre újból együtt dicsőíthettünk trombitás testvérünkkel, Lórival. Régóta vártuk már, és végre összejött. Minden szubjektivizmus nélkül elmondhatom, hogy nagyon jól szóltunk vele együtt 😉 Reméljük, hogy Isten megtart bennünket együtt, és még sokáig szolgálhatunk Neki, mostmár trombitával is kiegészülve.

Köszönjük Nagykágya! Köszönjük, Istenünk!

Szeretettel,

a Kövek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.